A mai modern futballban el sem tudnánk már képzelni, hogy pénzfeldobás döntsön egy továbbjutásról, ám volt, amikor csak a szerencsén múlott, melyik csapat mehet tovább a kontinenstornán. 1968-as visszatekintésünkben a harmadik Európa-bajnokságig kalauzoljuk vissza olvasóinkat, amelyen már több újítást is bevezettek. Először rendeztek oda-vissza vágós párharcokat az egyenes kieséses szakaszban, ám a négyes döntőben csak egy mérkőzés döntött.

Az olaszországi rendezésű kontinensviadalon Nápolyban a futballtörténelem egyik legizgalmasabb estéjét élhették át a szurkolók, ugyanis az Olaszország-Szovjetunió mérkőzésen gól nem született, és nem hosszabbítás vagy tizenegyespárbaj döntötte el a továbbjutás kérdését, hanem pénzfeldobás. Ez az olaszoknak kedvezett. Zsolt István visszaemlékezése szerint az első pénzérme elgurult, így újradobásra került sor, amely az olasz válogatott továbbjutását hozta. Később megtalálták az eredeti pénzérmét is, a szovjetek által választott oldalával felfelé olvasható a Wikipédián.

A finálét pedig Olaszország és Jugoszlávia vívta egymással, az első mérkőzés pedig 1-1-es döntetlennel ért véget Rómában, de itt azért mégsem dönthetett a szerencse, így két nappal később visszavágóra került sor, amelyet már a házigazda 2-0-ra megnyert és ezzel első Eb-sikerét aratta az Azzurri és egészen 2021-ig, a legutóbbi Európa-bajnokságig kellett várni az újabb aranyéremre.

A döntő összefoglalója (a videó a linkre kattintva tekinthető meg):

Az 1960-as döntőről való visszatekintésünk itt olvasható, amely az első Eb-finálé volt.

A négy évvel későbbi, 1964-es pedig ide kattintva, amely a spanyolok első sikerét hozta.

(Borítókép: UEFA)